3526 Miskolc, Zsolcai kapu 17/A
+36302248035
info@ramm.hu

Hegesztési varrat

A hegesztési varrat az iparban leggyakrabban használt nem oldható kötéstípus. Vizsgálatára többféle roncsolásmentes eljárás áll rendelkezésre

Felületre nyitott hibáinak kimutatására vizuális, mágnesezhető poros illetve folyadékbehatolásos vizsgálatot lehet végezni. Valamint kisebb hatékonysággal, de ultrahangos vizsgálat is alkalmas a célra.

A vizuális vizsgálatot mindenképpen célszerű az egyéb vizsgálatok előtt elvégezni, mivel ezzel nemcsak a felületre nyitott durva hibák, hanem a hegesztési varrat alakhibái is kimutathatók. A vizuális vizsgálat előnye, hogy olcsó, gyors és segítségével még a további, – sokkal költségesebb – vizsgálatok elvégzése előtt detektálhatók az eleve durva felületi eltérések.

Vizuális vizsgálattal azonban nem lehet kellő hatékonysággal kimutatni a kisméretű                                                                                        hibákat.  Az emberi szem felbontó képessége   nem alkalmas  ezek észlelésére. 

Ezen eltéréseknek a kimutatására – ferromágneses alapanyagú és ömledékű hegesztési varratok esetén – mágnesezhető poros, vagy folyadékbehatolásos vizsgálatot célszerű végezni.

Ha a mágnesezéshez nincs elegendő hely, vagy az alapanyag, illetve az ömledék nem ferromágneses (ausztenites vagy vegyes varratok), akkor csak folyadékbehatolásos vizsgálat végezhető.

 

Repedés jellegű hibák kimutatására érzékenyebb a mágnesezhető poros vizsgálat, míg a felületre nyitott térfogatos hibák detektálása folyadékbehatolásos vizsgálattal a biztonságosabb. Költségeit tekintve a két vizsgálat, hasonló szinten mozog.

A hegesztési varratok belső hibáit radiográfiai vagy ultrahangos vizsgálattal lehet kimutatni.
A radiográfiai vizsgálat inkább a térfogatos (pl. zárványok), míg az ultrahangos vizsgálat a sík jellegű (pl. repedés) hibákra érzékenyebb.

Kis anyagvastagságok esetén (s<8 mm) a radiográfiai vizsgálat kerül előtérbe, míg nagyobb falvastagságoknál már célszerű ultrahangos vizsgálatban gondolkodni.

Az ultrahangos vizsgálat s>=8 mm-es anyagvastagság fölött alkalmazható (MSZ EN 1714), de előnyei inkább a nagyobb falvastagságoknál jelentkeznek. A vizsgálat költsége kisebb, mint a radiográfiáé, nincs sugárveszély – tehát akkor is elvégezhető, ha mások is a közelben vannak – és a vizsgálat eredménye már a helyszínen a rendelkezésre áll.

Cégünk nem foglalkozik radiográfiai vizsgálatokkal.